Szivárgásvizsgálat

• A 14/2015. (II.10.) Korm. rendelet alapján

a vállalkozás megfelel az alábbi feltételeknek:

• hűtőközeg vásárlása, felhasználása
• minden helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló- és hőszivattyú-berendezés hűtőkörének hűtőköri beavatkozással történő telepítése, karbantartása és szervizelése, és ennek során hűtőközeg felhasználása és visszanyerése
• a kötelező szivárgásvizsgálat elvégzése és eredményének joghatályos igazolása

A képesítési kategóriája: HR-I

Nyilvántartási szám: 13271

Energetikai felülvizsgálat

Hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálata

2009. január 1-jén hatályba lépett a 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról. A Rendelet hatálya kiterjed az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) meghatározott minden - huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó - épületet vagy épületrészt kiszolgáló berendezésekre az alábbiak szerint:

Teljesítmény	Tüzelőanyag	Kötelező első felülvizsgálat	Felülvizsgálat gyakorisága
20-100 kW	nem megújuló folyékony és szilárd	2013. január 01.	4 évente
>100 kW	gáz
>100 kW	nem megújuló folyékony és szilárd		2 évente

Kivétel:

• 20 kW effektív néveleges teljesítménynél nagyobb és 15 évnél régebben üzemelő kazánokat, hőtermelő berendezés egyszer kell felülvizsgálni!
• 2007.01.01 után üzembe helyezett berendezések első felülvizsgálata 2015.01.01.

Légkondicionáló rendszerek, légkondicionáló berendezések

Teljesítmény	Kötelező első felülvizsgálat	Felülvizsgálat gyakorisága
12-150 kW	2013. január 01.	4 évente
>150 kW		2 évente

Kivétel:

• A Tulajdonos a meghatározottaktól eltérően rövidebb időszakonként is kérheti a légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatát
• 2007.01.01 után üzembe helyezett berendezések első felülvizsgálata 2015.01.01.

A 2002/91/EK számú épületenergetikai irányelv célja a berendezések dokumentációs vizsgálatán túlmenően az üzemeltető tájékoztatása a vizsgált berendezés illetve a berendezések által kiszolgált épületek műszaki- technikai állapotáról. Az energetikai felülvizsgálati javaslatok célja az épületállományok energiafelhasználásának csökkentése. A meglévő épületekben üzemelő fűtőberendezések és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatával növelhető az épületek, intézmények és a berendezések biztonságos és gazdaságos működése, üzemeltetése.

Fontos kiemelni, hogy ezen dokumentációs kötelezettség nem azonos a meglévő kazánbiztosi felülvizsgálattal.

A légkezelő, folyadékhűtő, légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát valamint a kazánok felülvizsgálatát a minőség és környezet irányítási rendszerek is előírják.

Árajánlat kéréséhez kérjük tekintse meg a Kapcsolat c. oldalunkat!

Légtechnikai beszabályzás

A légtechnikai rendszerek beszabályozása egyre fontosabb szerephez jut napjainkban. Az európai uniós szabványok, melyeknek nagy része már hazánkban is bevezetésre került, pontosan megadják azokat a követelményeket, amelyeket a tartózkodási zónában teljesíteni kell. Ezeket a követelményeket a légtechnikai rendszer beszabályozása nélkül nem lehet biztosítani.

A beszabályozatlan légtechnikai rendszerrel rendelkező épület egyik részén melegebb van a tervezettnél és a zárt térben tartózkodó emberek által elvárt légállapotnál, ugyanakkor az épület más részén hideg van, fáznak az emberek. Az energiaköltségek is magasabbak a szükségesnél, hiszen a ventilátor légszállítása nagyobb, így az üzemeltetési költsége is magasabb. A tervezettnél nagyobb légmennyiség következtében a ventilátor gyakran túlságosan zajos, a zárt térben pedig huzathatás léphet fel. A megnövekedett szellőző levegő miatt a hűtési, illetve a fűtési teljesítmény is nagyobb a tervezettnél. Az épület más részein, ahol a térfogatáram kevesebb, mint a tervezett, a térben feldúsul a szén-dioxid, a levegő túlságosan szárazzá válik, így előidézi a „beteg épület” szindrómát.

A fenti problémákból látható, hogy a légtechnikai beszabályozásra szükség van,

• az előírt és elvárt komfort paraméterek biztosítása;
• energiaköltségek csökkentése;
• a „beteg épület” szindróma megelőzése érdekében

A hidraulikai hálózatok, fűtési rendszerek beszabályozását nagyobb projektek, beruházások esetén ma már többnyire mindenhol elvégzik. Ha a térfogatáram kisebb a tervezettnél, a radiátorok nem tudják leadni a szükséges teljesítményt, ezért az adott helyiség alul fűtött lesz. A tervezettnél nagyobb térfogatáram energetikailag és szabályzástechnikai szempontból is kedvezőtlen. Közismert, hogy ha egy strangon a beszabályozó szelep állításával változtatjuk a térfogatáramot, akkor annak hatása van a többi strangra is. Az elmúlt években, évtizedekben különböző hidraulikai beszabályozási módszerek, stratégiák terjedtek el, amellyel több szakirodalom is foglalkozott.

A hidraulikai rendszerekhez hasonlóan a légtechnikai hálózatok beszabályozását is el kell végeznünk. Az alapelv ugyanaz, mint a hidraulikai beszabályozásnál: minden fogyasztóhoz a méretezési állapotban el kell juttatnunk a tervezett légmennyiséget. Amennyiben szellőzési rendszerről beszélünk, a be fúvás biztosítja a szükséges friss levegőt a helyiségben tartózkodóknak. A szükségesnél kevesebb friss levegő fejfájást és egyéb panaszokat okoz, a tervezettnél több levegő esetén gyakran huzathatás lép fel, és a rendszer sokszor zajossá válik. Az elszívás esetén, ha az adott helyiségből a tervezettnél kevesebb levegőt szívunk el, a levegő minőségével lesz problémánk. A tervezettnél nagyobb, intenzívebb elszívás esetén itt is huzathatás és akusztikai problémák léphetnek fel. Mivel általában egy adott helyiségben be fúvás és elszívás is megtalálható, lényeges, hogy a helyiségben túlnyomásos vagy depressziós szellőzést kívánunk-e megvalósítani.

A légtechnikai hálózatunk sokszor nem csak a szellőzéshez szükséges friss levegőt biztosítja és a szennyezett levegőt távolítja el a helyiségből, hanem egyben klímarendszerként is működik, vagyis fűtésre és hűtésre is használjuk. Ebben az esetben a beszabályozatlan rendszer nem tudja biztosítani a szükséges előírt belső hőmérsékletet és páratartalmat.

A fentiekből látható, hogy a légtechnikai beszabályozás rendkívül fontos, nélküle nem biztosítható a megfelelő belső légállapot. Sokan összekeverik a légtechnikai méréseket és a beszabályozást. A mérésekkel csak ellenőrzést tudunk végezni, hogy a megvalósult rendszer biztosítja-e a tőle elvárt paramétereket. A beszabályozás sokkal bonyolultabb folyamat, amely csak rendszerszinten végezhető el.

Légtechnikai mérések műszerei

Légtechnikai mérésekhez TESTO 480, TESTO 175 H1 multifunkciós adat tárolós műszereket használunk, melynek adatkiértékelő szoftvereivel mérési jegyző könyv készíthető. A helyiségben mérjük a levegő hőmérsékletét (száraz, nedves, harmatponti, sugárzó), páratartalmát, valamint a huzathatás ellenőrzésére a légsebesség értékét a tartózkodási zónában. A légcsatornában mérjük a nyomást (statikus, dinamikus, össznyomás), a légsebességet és a szállított térfogatáramot. Az anemosztátoknál a légsebességet és a légmennyiséget mérjük.

testo 480 - Csúcskategóriás klíma- és légtechnikai mérőműszer

Magas minőségű klímatechnológiai mérőműszer, "EasyClimate" profi szoftverrel, hálózati adapterrel, USB kábellel és kalibrációs bizonylattal.

• Magas minőség, digitális érzékelők és intelligens kalibrálási koncepció
• Szabványnak megfelelő légtechnikai és komfort érzet mérés
• Modern trackpad és grafikus kijelző
• Gyors, professzionális adatkezelés a PC szoftverrel

Szárnykerekes érzékelők

Teleszkópos atm 16

NTC

Műszaki adatok

• Méréstartomány: -10 - +70 °C
• Pontosság: ±1,8 °C

Szárnykerekes

Műszaki adatok

• Méréstartomány: 0,6 - 50 m/s
• Átmérő: 100 mm
• Pontosság: ±1,8 °C
• ±(0,2 m/s +1 % mért ért.) (0,6 - 40 m/s)
• ±(0,2 m/s +2 % mért ért.) (40,1 - 50 m/s)

NTC

Műszaki adatok

• Méréstartomány: 0 - +60 °C
• Pontosság: ±0,5 °C

Szárnykerekes

Műszaki adatok

• Méréstartomány: 0,1 - 15 m/s
• Pontosság: ±(0,1 m/s +1,5% mért ért.)

Árajánlat kéréséhez kérjük tekintse meg a Kapcsolat c. oldalunkat!

Mitsubishi Electric klíma rendszer Tervezés és kivitelezés

A Mitsubishi Electric klímarendszerek tervezését eredeti gyári tervező (Piping Desing tool) programmal készítjük. A tervező program segítségével a klímaberendezések kiválasztása energetikailag a legoptímálisabb. A tervező program adatait az Autocad és az xls. export formátum lehetőségével árajánlat készítésére is felhasználható, így a megrendelő részére pontos árkalkuláció készíthető. A Kivitelezés a tervező program adatai és a mindenkori hatályos jogszabályok alapján történik.

Klíma berendezés és légtechnikai rendszer karbantartás

A 3/2002.(II.8) SzCsM-EüM együttes rendelet 2§, (6) ,a) pontja alapján a klíma berendezéseket és légtechnikai rendszereket rendszeressen szükséges karbantartani. A beltéri egységek és a kültéri egységeken nagy mennyiségű levegő áramlik át a hőcserélőkön, ami miatt a hőcserélők elkoszosodnak. A beltéri egység elkoszosodott szűrője és hőcserélője egészségügyi (legionella fertőzés) problémát is okoz. A beltéli és a kültéri egységek elkoszosodott hőcserélői miatt a klímaberendezés hűtés-fűtés hatásfoka csökken, ezért az elektromos hálózatból több áramot használ. A nagyobb áram fogyasztás gazdaságilag veszteséges, többe kerül a villany számla. A töblett áramfogyasztás miatt a villamos erőműveknél töblet CO2 kibocsájtás keletkezik, ami a környezet védelem szempontjából káros.